Adójóváírás
Kuratóriumi elnökünkhöz az elmúlt években rengeteg privát megkeresés érkezett GBS/CIDP sorstársaktól, hogy jár-e adójóváírás a betegségre vagy sem. Éppen ezért hoztuk létre ezt a menüpontot, ahol is összeszedtük az adó jóváíráshoz szükséges törvényeket, kormányrendeleteket, stb.
Forrás, link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0900335.KOR
335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről az alábbiakról tájékoztat minket:
A Kormány a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) * Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján – súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek kell tekinteni azt a személyt, aki – a 2. §-ban meghatározott feltételek alkalmazásával – a Mellékletben meghatározott betegségek valamelyikében szenved vagy a Mellékletben meghatározott valamely fogyatékossággal él, és ez a külön jogszabályban foglaltak szerint megállapításra került.
(2) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – jogosult az a személy is, akinek a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították.
2. § (1) A Melléklet 1. pontjában meghatározott fogyatékosság annál állapítható meg, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon mindkét fülön 60 dB felett van.
(2) A Melléklet 2. pontjában meghatározott fogyatékosság annál állapítható meg, akinek intelligencia kvóciense a 70-es értéket nem éri el olyan teszttel, amelynek átlaga 100-nál van, és standard deviációja 15.
(3) A Melléklet 3. pontjában meghatározott fogyatékosság annál állapítható meg,
a) akinek látóélessége megfelelő korrekcióval
aa) mindkét szemén legfeljebb 5/70,
ab) az egyik szemén legfeljebb 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat, vagy
ac) az egyik szemén legfeljebb 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik,
b) akinek közeli látásélessége rövidlátás esetén Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy
c) akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb.
A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Az adókedvezményre az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.
(4) A Melléklet 4. pontjában meghatározott fogyatékosság annál állapítható meg, aki önerőből tömegközlekedési eszközt igénybe venni nem képes, mert a tömegközlekedési eszközök megállóhelyének megközelítése, a járműre történő fel- és leszállás, a szokásos méretű kézipoggyász vitele, a lépcsőn szokásos módon történő fel- és lelépkedés számára rendkívüli nehézséget vagy megoldhatatlan feladatot jelent, és/vagy
a) tartós állásra, fogódzkodásra, kapaszkodásra nem képes, illetve
b) testközeli és testtávoli segédeszközök (például kerekesszék, lépcsőlift, lépcsőmászó szerkezet, személyemelő, kádbeemelő, művégtag, járógép, két mankó vagy bot, gördülő járóka vagy járókeret) állandó, szükségszerű használatára rászorul.
(5) A Melléklet 4. pontja alkalmazásában:
a) végtaghiány: a kézfej, illetve a lábfej vagy a feletti részek elvesztése, valamint betegség, fejlődési rendellenesség következtében fennálló hiánya;
b) végtag részleges vagy teljes bénulása: az izomfunkciók olyan mértékű csökkenése, amely legalább 50%-os mértékű tartós funkciókiesést, használati zavart okoz;
c) végtag deformitása, mozgásfunkciók beszűkülése: olyan mértékű deformitások, merevségek, ízületi elváltozások, amelyek az adott végtag használatát legalább 50%-os mértékben korlátozzák;
d) a gerincoszlop elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyek a járást, a teherhordást legalább 50%-os mértékben tartósan nehezítik;
e) vázizomzat elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyeknek a járást, a helyzetváltoztatási képességet legalább 50%-os mértékben korlátozó hatásuk van;
f) a központi idegrendszer károsodásai: olyan károsodások, amelyek legalább 50%-os mértékű mozgásfunkció-kiesést okoznak valamely végtagon.
3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet 1-2. §-a, valamint 3. § (3) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az e rendelet 1-2. §-ában foglaltakat a 2010. január 1-jétől keletkezett jövedelmek tekintetében kell alkalmazni.
(4) *
Ennek a rendeletnek a melléklete az úgynevezett BNO kód táblázat, melyet a rendelet alján fogsz megtalálni.
Mit tanácsolunk?
Mindenekelőtt nézd meg a zárójelentéseden a diagnózisok felsorolásánál lévő összes BNO kódot a kormány rendelet mellékletében lévő BNO kód táblázatban.
Az adó visszatérítéshez az igazolást neked kell kérni. Automatikusan nem jár.
Ki állíthatja ki az igazolást?
Szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, illetőleg a jogosultságot megállapító orvosi dokumentáció (a leleteid, ambuláns lapok) alapján a háziorvosod is.
Ha az orvosnak nincs nyomtatványa, akkor azt IDE kattintva tudod letölteni.
Az adókedvezmény igénybevétele a Te felelősséged! Ezért mindenképpen azt javasoljuk, hogy kezd a BNO kódok böngészésével, majd részletesen tájékozódj az orvosodnál, könyvelődnél, hatóságoknál.
Meddig érvényes a kiadott igazolás?
Amennyiben a betegség gyógyíthatatlan, s végleges állapotot igazolnak (a kiadott igazoláson az áll, hogy a súlyos fogyatékosság véglegesen fennáll), akkor nem kell évente újat kérned.
Amennyiben az orvos határozott időre állítja ki az igazolást, úgy a határozott idő lejárta után ismételten kérned kell azt.
Mit kell tenned az orvosi igazolással?
Őrizned!
Amennyiben a munkahelyen év közben szeretnéd igénybe venni az adókedvezményt úgy „Adóelőleg nyilatkozatot” kell kitöltened, amiben kéred a súlyos fogyatékosság adókedvezmény figyelembe vételét a béred kiszámításakor.
Amennyiben megvan az igazolásod, de a munkahelyeden nem töltesz ki ilyen papírt úgy, az adóbevallásnál – amennyiben könyvelő készíti el számodra azt küld el neki beszkennelve, az eredeti nálad legyen(!) – csak őrizned kell, nem kell a NAV felé beküldened.
Adóbevallás készítésekor ha saját magad készíted el akkor arra figyelj, hogy a III. Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények 45. és 47. sorában legyen feltüntetve a mindenkori visszaigényelhető összeg. Ha könyvelő készíti az adóbevallásod, s az igazolást elküldted számára beszkennelve, akkor tudni fogja, hogy hova kell beírnia.
Adóbevallás határideje minden év május 20.