Törvény az egészségügyről
Szeretnénk figyelembe ajánlani az 1997. évi CLIV törvény az egészségügyről négy nagyon fontos paragrafusát.
A legelső a betegek jogai és kötelezettségei – az egészségügyi ellátáshoz való jog; amelynek a
6.§-a kimondja:
„Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.”
8. §-a kimondja:
„(1) A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és – ha jogszabály kivételt nem tesz – a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki.
(2) * Az (1) bekezdés szerinti orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható. Az orvosválasztás jogának gyakorlása során a betegnek joga van az ellátását végző olyan orvos megválasztásához, akivel az állapotának, illetve az egészségügyi szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelven történő kapcsolattartásra képes.
(3) A beteg bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal, illetőleg javasolt terápiával, valamint fekvőbeteg-gyógyintézetből történő tervezett elbocsátásával vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával kapcsolatban kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát.”
9. §-a kimondja:
„(1) Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható.
(2) * A beteget a külön jogszabályban meghatározott esetben és módon kell várólistára helyezni. A várólista az adott egészségügyi ellátásra besorolt betegek családi és utónevét, nemét, születési évét, lakóhelyét, társadalombiztosítási azonosító jelét és az ellátásra való jogosultság sorrendjét tartalmazza.
(3) A várólistára helyezés esetén a beteget a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve esetleges következményeiről tájékoztatni kell.”
Az egészségügyi törvény ezen részében nem említik, hogy területileg nem illetékesség miatt a beteg ne élhetne az ellátáshoz való jogával.
A kórházi lét alatt egy beteg és hozzátartozó számára nagyon fontos, hogy mindenről megfelelően és időben legyen tájékoztatva. Az 1997. évi CLIV törvény 13-14. §-a tájékoztatáshoz való jog kimondja, hogy:
„A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon.”
Sok hozzátartozó nem tudja, de a törvény szabályozza az egészségügyi dokumentáció megismerését is. (1997. évi CLIV törvény 24. §) Ezáltal pedig nemcsak a beteg jogosult, hanem a közvetlen hozzátartozó is (élettárs, házastárs, egyeneságbeli rokon, testvér) ugyanúgy betekinteni az egészségügyi dokumentációkba, azokat elkérheti.
Mindezek mellett olvashatunk az emberi méltósághoz való jog, a kapcsolattartás joga, intézmény elhagyásának joga, önrendelkezéshez való jog, az ellátás visszautasításához való jog, és még nagyon sok fontos alapvető jogokról.
A tájékoztatás oldalunkon nem teljes! Csupán szeretnék felhívni a figyelmet az egészségügyi törvényről, annak fontosabb pontjairól, melyet tapasztalataink során úgy ítéltünk meg, hogy a betegek és hozzátartozóik nem feltétlen ismernek, éppen ezért nem is tudják érvényesíteni azokat.
Kérjük, hogy legyenek szívesek a részletes tájékoztatásért az 1997. évi CLIV törvény minden paragrafusát tüzetesen átnézni.